Tegnap éjjel 2 körül fénybe borult az utca. Nem is akármilyen fénybe, hanem villogó sárgába és fehérbe. Előbbit két mentő, utóbbit pedig egy rendőrautó generálta. Alkeszéknál vérfürdőbe torkollott az este. Amikor egy órával a történtek előtt ezen viccelődtem Tökivel, akkor még nem gondoltam, hogy valóban domestic violence lesz a vége. Jómódú család. Nagy ház, két BMV, egy 12 év körüli fiúgyermek, aki vagy internátusban nevelkedik, vagy apu előző házasságából való és ez az oka, hogy csak kéthetente hétvégén látni. Őket viszont annál gyakrabban hallani. Esténkét bekapnak, akkor aztán leordítják egymás haját, de semmi egyéb. Tegnap éjfél körül kiszúrtam a konyhaablakon át, hogy vendég van náluk, akit apa erősen, nagy átéléssel és teátrális mozdulatok kíséretében vigasztal. Hátulról fogja a nyakát és rángatja, mintha jobb belátásra akarná bírni. Emberünk rázkódik, nem tudni, hogy csupán a fentiek miatt, vagy zokog is. Meg is jegyeztem Tökinek, hogyha ezek barátok, akkor elég sajátos módon juttatják kifejezésre. Ennyiben maradtunk és elmentünk aludni. Fél órával később kezdődött a műsor. Először Boscorelli és Johnson hadnagy pattant ki a kocsiból, majd őt követte Dr. Morales és két segédje a mobil újraélesztő szerkezettel. Ennek a fele sem tréfa-gondoltam és jó, kíváncsi, pletykás öregasszonyhoz méltóan elhelyezkedtem a konyhapulton, mert onnan jó volt a kilátás. Lámpát nem kapcsoltam, mert a kinti fények tökéletesen elégnek bizonyultak. Kb fél óra elteltével kitolták a korábban még zokogó barátot és elindult a mentő. Nem tudom, hogy csak részegen egymásra/nak estek, vagy a pasi alkoholmérgezést kapott. És én még azt hittem, hogy a korábbi lakhelyünkön látott fegyveres rablás az valami. ...
Sok nézelődő lehetett, mert beszélgetést hallottam. Gondolom széppárék voltak. Azoknak is inkább a közgyűlés megszervezésén járna az agyuk. Ültetési szezon lassan véget ér, de ami jobban aggaszt, hogy beáll a sarkvidéki hideg és nincs még fűtés. Most is itt ülök takaróba burkolva és eszembe jut Záray-Vámosi előadásában, a "szép esténk lesz, ha egyszer majd, megöregszünk".... De hol a kandalló?