Két hete "ismerem" a srácot. Minden áldott reggel ugyanabban a szerelvényben utazva figyelem hogy boldogul a kis project-tel. Láthatóan nem szenved, bár nem is halad irtózatos iramban sem. Csak lépésről lépésre, mondhatni lassan. De felettébb imponál a kitartása. Sejtelme sincs arról, hogy bizonyára többi utastársával ellentétben, én jól tudom mivel foglalatoskodik. Segítenék is neki, hogy végre elkészüljön, de egyedül kell megfejtenije a titkot. Ragaszkodik a fehér oldal fixen tartásához, de minden mozdulatot többször is átgondol. Ma már egészen közel került a megoldáshoz abban a 15 percben amíg szemben ültem vele, de nem érti még egészen. Nem látja át, hogy hogyan rendezhetőek az azonos színek azonos oldalra. Öt mozdulat. Kb ennyire volt ma reggel attól, hogy befejezze és végre megfejtse a Rubik kocka rejtélyét...