Tökivel egészen sokáig ellenálltunk a fitnyisz csábító világának, de mostanra már olyan kiterjedést értünk el, hogy lépni kellett. A szülőktől enyhe célzás -képpen kapott, duci torna norbival még négy fal között, lehúzott redőnyök mögött is röhejes,különösen akkor, amikor a guru csikósnak öltözve pattogtatja le a zsírt áldozatairól. Nos, mivel ezen a vonalon becsődöltünk, vissza kellett nyúlnunk a három évvel ezelőtti emlékeinkhez és felidézni az úszás nyújtotta kellemes érzést . Meg is néztem hát, hogy kommunánk közelében hol található uszoda. Mivel a mi kerületünkben csak méregdrága termálfürdő van át kellett lépnünk a "határt" és a környező kerületekben kezdtem keresgélni.

Molenbeek St Jean-t bár többnyire közel-keltiek lakják, vannak jó részei. Az olimpia méretű uszoda is egy ilyen, kellemes kertvárosi részen kapott helyet. Előzetesen lecsekkoltam a honlapjukat, hogy nem legyünk felkészületlenek, így úszósapka is volt nálunk. A belépő rendkívül jutányos, mindőssze 2,70 és ezért cserébe 1 óra 30 percet tölthet a medencében minden úszni vágyó. A pénztárnál Ahmed rendkívül kézséges volt, rámutatott az úszósapka használatának fontosságára, majd mint "elsőbálozókat" az öltözőig kisért minket.  Néhány perc múlva már teljes menetfelszerelésben álltunk a medence mellett és próbáltuk eldönteni melyik lépcsőn át szálljunk vízre, amikor a szemben ücsörgő úszómester magához intett minket. Húha, itt komoly gondok lehetnek, ha már csobbanás előtt beszélni akar velünk a mester-gondoltam, de rezzenéstelen arccal indultuk felé. Ahogy odaértünk rámutatott Töki bermuda gatyájára, és azt mondta abban tilos úszni, de a pénztárnál, azaz Ahmednél lehet kapni tapifecskét, amiben viszont már lehet. Öltözőbe vissza, kisszekrényből pénztárca elő és máris ott vigyorgott Ahmed, amint meglátta, hogy Töki olyan gatyában van, amely ellenkezik az uszodai szabályzattal. Elő is kapott gyorsan egy szabvány darabot, mi pedig ránézésre megfelelőnek találtuk, így egy újabb átöltözés után ismét a víz mellet találtuk magunkat. Egy órát úsztunk, szerintem 3 év kihagyás után, így elsőre nem is rossz. Szokásom mindent lefikázni, de most a szabványúszó mellett csak két neagtívumot tudok megemlíteni. Nem feszített a viztükör, így ha nem hagy az ember megfelelő távolságot, akkor könnyen az előtte úszó lábtempója keltette hullámokban találja magát. A másik, számomra sokkal zavaróbb tény, hogy a "csak úszni tudóknak" szektorban kaptak helyet az ugrálni tudók, így gyakran megeshet, hogy egy-egy fordulónál fuldokló,arab kisfiúkba botlik az ember. Ha szól nekik az ember lánya (mert perszehogy beszóltam), akkor rosszallóan villogtatják a szemüket, majd anyára néznek, aki talpig csadorban a lelátóról figyeli őket és ugrálnak tovább, végül aztán a szigorú úszómesterek élénk sípszavára jobb belátásra térnek. Azért bizakodóak vagyunk és azt reméljük, hogy a gyereksereg csak hétvégi jelenség és hétközben az esti órákban nem látogatják a létesítményt.