Ha azt mondom, hogy a helyi Congolese-ek igazi divatdiktátorok, akkor nem állok messze a valóságtól. Mióta itt élünk csodálattal nézem a vadabbnál vadabb mintákkal díszített, élénk színű tradicionális rucikat a fekete nőkön, de amit tegnap láttam teljesen kiverte a biztosítékot. Azóta keresek képet a bejegyzéshez, de még nem találtam, nehéz lesz így visszaadni, de megpróbálom. Szóval a metrón ülve, reggel az emberek többsége még bóbiskol, próbálja az utolsó perceket is kihasználni, mielőtt beérne a gyárba. Zsúfolásig megtelt szerelvény, a mázlistákkal együtt én is ülök, mert időben értem a megállóba. Bambulok, nézem a megálló falának elsuhanó mintáját és akkor a velem szemben ülő fekete matróna rucijára téved a tekintetem. Kicsit megdörzsölöm a szemem, hátha optikai csalódás, vagy még nem ébredtem föl, de másodszorra is azt látom, amit látok. Jézus arca és áldást osztó keze köszön vissza a hölgy ruhájáról, nem egyszer, hanem 25x. A bal mellére tapadó arc körül jól látható a felirat, ami egyébként a többi jézusarcot is keretezi: "Jesus est mon bonheur". Ennyi és nem több