A garantált zombi külső elérésez tuti receptem van. Miért is tartanám meg kizárólag magamnak? Íme.
A terv
Lehetőleg az ültetési szezon utolsó napjaiban döntsd el, hogy versenybe szállsz a "környék kiskertje" címért. Ezután válassz egy kertészetet, ahol a piaci ár tizedéért vásárolhatsz bokorcsemetéket. Előzetes mérések és az ezt követő sokk után, kipirult, vidám, "dejó vásárt csináltam" arccal, vedd meg a 200 darab palántát. Közben semmi esetre se gondolj arra, hogy nem vagy elég jó kiskertész. A rutintalanságból adódó bizonytalanság sohase kerítsen hatalmába, viselkedj úgy mintha világ életeedben ezt csináltad volna. A kert színesítése érdekében végy virágzó növényeket is, azok helyére, amit a jószándékú szomszéd a fűvel együtt lenyírt. Ha mindez megvan, már csak párszáz liter kerti földre lesz szükéged, hogy a csemeték alá teríthesd.
Az időpont kiválasztása
Ha erre van lehetőséged, akkor szerencsés vagy, ha a szezon utolsó napján déli 12-kor kezdesz ültetni, mint a vérprofik, akkor bátran nézz szembe azzal az aprócska ténnyel, hogy az időjárás épp kétszáz éves rekordokat döntöget és 28 fok van. Ha ketten csináljátok a melót, akkor célszerű egyfős csoportokat alakítani. Az egyik ás, a másik ültet. Vigyázz melyiket választod, mert a szépnek és egyenletesnek látszó talaj meglepetéseket rejthet és könnyen csaphat át egy laza kis ásás régészeti feltárásba.
A folyamat
Amikor a féltéglák, a sóder, az elszakadt gyöngysor és kitudja kinek a lábszárcsontja is előkerült a földből, akkor megkezdheted a palánták lehelyezését. Egyáltalán nem olyan ciki, ha az előírt 20 centis közök tartásához kezdetben a mérőszalagot hívod segítségül, csak előtte győződj meg róla, hogy egyik szomszéd sem figyel röhögve a függöny mögül. Ha későn veszed észre az sem nagy gáz, mert álszent módon úgyis a hüvelykujját fölfelé tartva próbál megerősíteni téged abban a tévhitben, hogy jól csinálod. A második méter után mindenképp vedd fontolóra, hogy nyomorék térded alá kispárnát teszel. Hidd el, a komfortérzet fontos.
Az ültetésre váró 41 méteres sávot mindenképp osszuk föl szakaszokra, hogy egy-egy etáp végéhez érve elégedetten jutalmazhassuk magunkat a remek munkáért. Észre fogjuk venni, hogy az első szakasz hosszúsága minimum a duplája, ha nem a többszöröse az azt követőknek. Két óra ültetés után, optimistán tekintsünk a jövőbe, és a "hatra kész leszünk" ideológiában bízzunk egészen negyed hétig. Nyolc körül már eluralkodhat rajtunk a pánik és a "na húzzuk bele, még egy fél óra" buzdító szavakat már mi sem gondoljuk komolyan. A 150. csemete lehelyezése után dobjunk el mindent és buzgón kezdjünk imádkozni segítségért. Társunk, aki szintén a kiszáradás és az éhenhalás küszöbén áll, ugyancsak kezdi elveszteni a lelkesedését így húzzuk el előtte a mézes madzagot, " megyek vacsorát csinálni" felkiáltással és tűnjünk el a konyhában. 10 óra tájban jelezzük, hogy kész a vacsora, és az idegösszeomlás szélén lévő társunkat mentesítsük az utolsó hat csemete beültetése alól, miután esdeklő tekintettel és remegő ajkakkal kér minket: "Kicsim, nem dugnád le ezt az utolsó hatot?"
Az eredmény
Ha jól csináltuk már sötét van, így nem lehet látni , hogy milyen hibákat ejtettünk az ültetés során. Elégedetten, a munkában megfáradtan fogyasszuk el a vacsorát, majd később,az éjféli fürdőzés során vegyük számba a sérüléseinket, hisz adott pillanatban ez lehet a legnagyobb gondunk. Az még csak véletlenül se merüljön fel, hogy a kis kerti akció után napokig úgy járunk majd, mint akin átgázolt egy regiment. Különösen szerencsétlen véletlen, ha az is kiderül, hogy hangyaboy amiben térdeltünk közel nem volt olyan ártalmatlan mint amilyennek kinézett. Szélsőséges esetekben reggelre a zokni vonalától egészen térdig apró vörös pöttyök boríthatják a lábunkat, melyet később orvosi javaslatra napokig kenegethetünk. A kert sok mindenre megtaníthat minket, többek között arra is, hogy jobbik felünk allergiás a hangyacsípésre.
