Gondolkodtam, hogy mi lehetne az az öt dolog, amit Nubuk és Kata kívánságának eleget téve ide írhatnék, anélkül, hogy attól kéne tartanom, hogy a nagy kitárulkozást követően közeli barátaim és családtagjaim újraértékelnék a hozzám fűződő kapcsolatukat. Íme:

1. 9 éves koromig szoptam a jobb hüvelykujjam. Isteni szerencse, hogy ezen tevékenységemmel nem értem el olyan deformitást hogy könnyedén összetéveszthető legyek a húsvéti nyuszival. A fogszabályzót nem használtam rendszeresen, mert folyamatosan attól rettegtem, hogy éjjel lenyelem. Mentségemre legyen mondva, hogy még évekig őriztem egy szép, világoskék calodermás dobozban.

2. 17,5 éves voltam, amikor megjelentek a rólam készített fotók egy akkor igen népszerű hetilapban, a Képes Európában. Mielőtt valami pikáns dologra gondolna bárki is, el kell mondanom, hogy a "formába hozzuk" rovatnak készültek a képek, szilveszter közeledtével. A nagynéném kb fél évig hurcolta magával az újságot és büszkén mutogatta minden ismerősének, akivel ezen időszak alatt összefutott, akár többször is. A hirtelen, felfelé ívelő "modell" karrierem, néhány kerületi tv-s divatbemutató után derékba is tört. Már akkor kiöregedett voltam, amikor elkezdtem.

3. Sok gimnazistával ellentétben én nem táncoltam sem keringőt, sem palotást a szalagavatómon,  mert a tánctanár néhány óra után fogta a zsetont és lelépett. Ma jól menő vállalkozó. Becsületes tablóképünk is nehezen lett, hasonló okok miatt. Önerőből, némi kis segítséggel viszont összehozunk egy olyan matróztáncot, hogy még a Hyatt locsolóbáljába is meghívtak minket vendégszerepelni.

4.  A Tökivel közös életemnek volt egy olyan, kb 1,5-2 éves szakasza, amikor szinte minden hétvégén a barátaink mellett "mary jane" is felbukkant a  társaságában. A közös nyaralások alatt pedig megesett, hogy már délben vetítettünk. Aztán egyik napról a másikra, ahogy indult, úgy is ért véget. Ezen időszak egyik kellemes emléke, amikor a releváns indexes topicon hosszas egyeztetést és Pelle Andrea jogi felvilágosítását követően megbeszéltük, hogy márpedig mi egy szombat este összefutunk a Rácketnél és a Gellért-hegyen gombolyítunk. Mindenki hozott valamit, komoly kis piknik lett, nagy flashekkel.

5.  Életem legrövidebb munkaviszonya mindössze 6 órán át tartott. Egy belvárosi fatojás kereskedőnél helyezkedtem el nyárra, mint mosolygós giccsértékesítő. Reggel, érkezés után a pénztárcánkat és az ékszereinket le kellett adni a kasszában, a lopás lehetőségét elkerülendő. Röviddel ezután matyó outfitbe bújtattak minket és üzembe helyeztek. Pár órával és 50 japán turista kiszolgálásával később, a tulaj felesége tört magyarsággal, erősen gesztikulálva megrángatott és több sorstársammal együtt velem is közölte, hogy másnap már ne jelentkezzem, mert alkalmatlan vagyok. Már akkor is öntudatos lányka voltam, így a rokolyát ledobva közöltem, hogy akkor én már most sem vagyok alkalmas és lelépek. A béremet és a pénztárcámat csak 2 órával később adták oda, amikor anyám a pultot verve az adóhatóságok értesítésével fenyegetőzött.

Bár hiszek a láncok megszakításában, mégis továbbpasszolom a kérdést Strokenak, Ebnek, Fromagenak és Mankának.

+1 . matekból mindig gyenge voltam