Nem tudom, hogy a fokozott fizikai igénybevételnek köszönhető-e az a rémálom amelyben jelen volt a család egy régi barátjának anorexiás excsaja, aki csokis-savanyú káposztás bagellel kínált és én természetesen készséggel elfogadtam, mitöbb meg is ettem. Bár nem hoztuk magunkkal, mégis az a sejtésem, hogy a Krúdy-féle álmoskönyv nem nyújt segítséget hasonló tartalmú álmok értelmezéséhez. Miután felriadtam, elmeséltem mindezt Tökinek és végül oltári idétlenkedésbe fulladt az este, mely során többek között azt is megállapítottuk, hogy a házban élő leszbikus hegedűművész házaspár hangszere nem cincog, hanem puncog.

***

A Karácsony mellett ebben a hónapban lesz még három fontos dátum. 1 nap múlva a névnapom, melyet a nyugati civilizációk túlnyomó többsége nem ünnepel, többek között a belgák sem, tehát dafke megtartom. Aztán 3 nap múlva lesz a blog 2 éves Töki pedig 8 nap múlva 31. Ezek után további ötöt fekszünk és jön a Jézuskabácsi. Most mondhatnám, hogy "kell-e ennél több", de nem mondom.