Végighallgattam a Tandemes könyvbemutatón készült felvételt. Jelen volt az összes blogcelebrity, vagyis az elit.  Kornis Mihály is ott volt , aki követve a 21. század diktálta hihetetlen tempót, maga is több blog tulajdonosa. Félreértés ne essék, semmiképp sem szeretném fikázni, hiszen remek írónak tartom és a hitelességéből talán még az sem von le, hogy a mekegve megtisztuló, ifjú egyház oszlopos támogatója, de a tömeges coming-outra buzdító megnyilvánulása cseppet sem volt szimpatikus. Azt gondolom egyébként, hogy a blog körül gerjedő, vagy éppen gerjesztett oltári cécó átmeneti.

Vegyük például Prohászka Zebulont, aki a nehezen elviselhető hétköznapjait próbálja élhetőbbé tenni azzal, hogy mintegy terápia jelleggel esténként, zebu nick alatt kiírja magából a gonoszt. Kinek jó ez? Neki mindenképp és felteszem környezetének is segít, a túlélésben és hősünk elviselésében is. Aztán egy nap Zebulon elmondja néhány közeli barátjának, hogy netnaplót vezet. Persze hogy elmondja, hiszen közönségre vágyik és arra, hogy megértsék, ha mások nem is, de legalább a közvetlen környezete. Pár hónap elteltével Zebulonnak szemet szúr, hogy már nemcsak közeli hozzátartozói és barátai olvassák, hanem idegenek is, akik bizonyára megértik őt és talán valamilyen formában még a sorsuk is közös. Súlyos öniróniája és vergődése sokaknak bejön, így ha élete nem is, de blogkarrierje mindenképp felfelé ível. Heti több alkalommal link a főoldalon, naponta ezrek látogatnak az oldalára, csak hogy tudják, mi pattant ma ki az agyából, vagy lett-e időközben csaja, hullik-e még a szőre az aranyhörcsögének, elmúlt-e pattanás a hátán, vagy gennyedző furunkulussá változott? Ő, mindenki zebuja, és hangsúlyozottan nem Prohászka Zebulon, megnyeri a műfajban létező legnagyobb elismerést is, az "alpakka pergamen " díjat, miközben multik versengenek egy bannernyi helyért a honlapján. Zebu szerencsés, kiválasztott. Olyan virtuális társadalmi életet él, hogy az angol királyi család elbújhat mögötte. Ő a legfoglalkoztatottab blogger. Már tárgyalásokat folytat blogjának 25 nyelvre történő fordításával kapcsolatban, amikor egyik napról a másikra csökkenni kezd az olvasottsága, mert felbukkant pár konkurens, így zebut hamarosan ismét csak a baráti köre és néhány fan olvassa. Felismerve a tényt, hogy mindig lesz nála jobb és érdekesebb zebu szép csendben meghal, de Prohászka Zebulon tovább él hiszen "úgyanúgy be kell járni abba a kúrva gyárba és ugyanúgy fel kéne már szedni egy csajt", mint mikor ezt az egészet elkezdte.

Ezzel az egésszel csak azt akartam mondani, hogy nem kéne a blogot mint műfajt túlmisztifikálni. A technika fejlődésével automatikusan adódott, hogy a dolgainkat nem szívecskés, lakatolható naplóba írjuk kézzel, hanem a pofásra fazonírozott sablonba postoljuk pár perces kopácsolás és spellcheck után. Ez pedig nem az a platform, ahol értelme lenne polgári néven publikálni. Bizonyára többen érdeklődnek "csontosbula" , mint Kovács Béla2 hétköznapjai iránt. Akkor és csakis akkor van értelme felvállalni a keresztségben kapott Stolzenbacher Eulália nevet,  ha "csontosbula" a Bronte nővéreket is megszégyenítő stílusban ír. Erre pedig valljuk be, vajmi kevés esély van. Érti már Kornis úr?