Igen, az elmúlt két hétben kuss volt. Ennek több oka is van, de most csak a hivatalos verziót teszem közzé.

Mesi a gimiben volt osztálytársam. Régóta ismerjük egymást, még hittanra is együtt jártunk egészen sokáig, a középiskolában pedig volt alkalmunk összehaverkodni, ugyanis általában azonos tárgyakat kedveltünk és a pót dolgozatok javítódolgozatain segítettük egymást, majd később a pótvizsgán is. Szóval erre volt dolga egy konferencián és annak végeztével egy hetet nálunk töltött. De micsoda hetet! A lakás-átalakítási terveit egy órával érkezése után ismertette, de a hűtőben lévő ételek zsírtartalma és kalóriaértéke csak másnap délutánra érte el a nullát. A késedelem egyetlen oka, hogy nincs éjjel-nappali supermarket a környéken.- gondolom erről feljegyzést készített. Azonnali hatállyal száműzte a sertéskészítményeket, ugyanakkor attól a pillanattól fogva kényszerített minket napi 2-3 túrórudi elfogyasztására, ugyanis azt ő hozta. Pontosan 80 darabot. Ezúton szeretnék bevonni szakértőket és megtudni, hogy lejárat után még mennyi idővel fogyasztható a rudi?

Két nap alatt teljesen megszoktuk. Azon kaptuk magunkat Tökivel, hogy már csak a konyhában dohányzunk és akkor is bekapcsolt elszívó mellett, minden nap 7-kor kelünk, és a városnézést is jól nyomjuk 4-5 órán át, majd mindezek végeztével még képesek vagyunk 2-3 órás vásárláshoz asszisztálni, mosolyogva, és azon sem akadunk már meg, ha valaki kibelezi a bagettet és csak a héját eszi meg. (gusztustalan szokás). Mesét napi váltásban kísérgettük egyik városból a másikba, egyébként mindkettőnk idegrendszere taccsra ment volna. De nem panaszkodom. Azért sem, mert nem lehet rá haragudni, imádni való, jókat röhögtünk és a beszólásainkat is jól kezelte. Egyetlen alkalommal borított ki, amikor Waterlooba menet megszegte az első számú szabályt, miszerint csak Töki szólhat bele a vezetésbe. Na akkor, azt gondoltam kiteszem az első pihenőhelynél és csinál amit akar. Mindent összevetve jó hét volt. Pontosan mostanra pihentük ki. Még a lányok bőre is kisimult.