Életemben kétszer voltam a vidámparkban. Egyszer a csillebérci úttörőtábor kötelékében, egyszer pedig nem tudom. A tábori, kéthetes elzárást jutalmul kaptam. Na nem a kimagasló tanulmányi eredményemért, hanem kiváló közösségi munkáért (értsd. tanítás utáni teremtakarítás, zongoratörölgetés, stb). Sokat tanakodtunk anyámmal , hogy a táborba való beköltözés vajon milyen hatással lesz rám. Azaz leszek-e bipoláris, ha rom.kat. neveltetésem, valamint a hittanórákon hallottak után megismerkedem a szocialista eszmékkel. De szerencsére a kis ministráns és az ifjú úttörő jól megfértek egymással. Legalábbis arra a két hétre. Természetesen, a jutalmat kiosztó osztályfőnököm is jelen volt mint táborvezető helyettes. Ezalatt a két hét alatt jöttem rá arra, hogy az  észak koreai konyha egyik gyöngyszeme a szárított hering, melynek nemcsak a szaga "kiváló", de hosszú hetekig eltartható hűtés nélkül. Ekkor ismerkedtem meg a hullámvasúttal is, valamint az egész faállványzattal, amin a gép közlekedett. Történt ugyanis, hogy a szerelvény, amiben számos kis pajtásommal ültem, megállt egy emelkedő végén. Pont a csúcson. Az extra izgalom és a csodálatos kilátás kb 30 másodpercig volt élvezhető, aztán úrrá lett rajtunk a pánik, mivel a másik kocsi nem állt meg, ergo full sebességgel száguldott a pályán és várható volt, hogy előbb vagy utóbb odaér hozzánk. A vezetőnk síppal jelzett a másiknak, aki hamarosan megállt. Életem egyik legdrámaibb pillanata, amikor a vezetőt és kis pajtásaimat követve mászom le az állványzaton és közben átintegetek a bölénynek az állatkertbe. Két nappal később a libegő állt meg velünk. Ekkor kezdtem barátkozni a gondolattal, hogy esetleg paranormális vagyok. Mindegy. Ez az egész történet az elvarázsolt kastély kapcsán jutott eszembe, amire pedig a belga építkezési szokásokból asszociáltam. Itt ugyanis  sok esetben nem az egyenest követik a házak építésénél, hanem a már meglévő utca vonalát. Ezért lehetséges az, hogy némelyik sarki ház háromszög alapú. Hogy ne csak a levegőbe beszéljek, íme bizonyságul egy kép, abból a lakáshirdetésből, amit ma kaptam bent a munkahelyemen.