Tegnap este gondolkodtam rajta, hogy olvashatóvá teszem a korábbi pár bejegyzést és ékesítem. Aztán rájöttem, hogy minek? Akik olvasnak így is megértik. Meg egyébként is megvan a "varázsa" azoknak is. A bejegyzést úgy akartam kezdeni, hogy buzigenyó xxxx bank, de másra gondoltam és lenyugodtam. Egyébként meg buziszemét C.....bank! Mielőtt kijöttünk, jelentősebb összeget helyeztem el náluk egy devizaszámlán. Ez volt az összetarhált zseton, amit itteni életem megkezdéséhez két szponzortól kaptam. Tudtam, hogy nem lesz sokáig a számlán, hiszen a 3 hónap lakbérre és megélhetésre volt eltéve. Vigyázva költöttünk, tényleg semmi luxus, csak a legszükségesebbek. Amikor megnyitottam a számlát rákérdeztem, hogy mennyit vonnak le külföldi tranzakciók esetén. Közölték, hogy a kivett összeg fél, azaz 0,5%-a. Ebben a hitben voltam egészen reggelig. Még az sem viselt meg, hogy a többiekkel ellentétben én nem kaptam pénteken fizetési bizonylatot, ergo nem volt fizetés az új, itteni számlámon. Azt gondoltam abból a pár száz őróból még elkaristolunk valahogy amíg a külön erre a célra- Első Fizetés Iroda néven létrehozott egység korrigálja a hibát és jövő hétre meggazdulok. Szóval ma reggel megragadtuk a Cady-t, ahogy errefelé a nagymamis bevásárlószekeret hívják, és elindultunk a piac irányába, hogy majd útközben megrohamozzuk a bankautomatát. Véletlenül most nem is kígyózott a sor előtte, így nagy bátran behelyeztem buzigeci bank kártyáját és bepötyögtem, hogy kivennék egy százast. Azt mondja nem engedélyezett.-anyád gondoltam, hogy cseréljenek helyet a pupilláid- de adtam neki még egy esélyt. Ezúttal már kétjegyűre redukáltam a kivétet és félelemmel vegyes izgalommal kémleltem a kijelzőt. -"Nem" adok- mondta a tetv. Ez volt az a pillanat, amikor rá kellett gyújtanom. A háromperces utat kb 3 perc alatt tettük meg ezúttal is. A lakásba azonnal levetődtem a gép elé, hogy megnézzem az egyenlegem a neten. És tényleg, az ok, hogy elfelejtettem egy 100-as kivétet, de honnan az anyjukból veszik a bátorságot, hogy minden egyes kivételkor levonjanak min. 4 eurót. Ha egy 100as-nál nagyobb lehívás van akkor meg majdnem 6-ot. Nem részletezem, legyen annyi elég , hogy 16 tranzakció volt a hónapban, úgyhogy mindenki kiszámolhatja, hogy mennyivel lettem rövidebb. Végül a kis gennyláda adott egy ötvenest + volt még nálunk is valamennyi. A vásárlásból nem lett semmi itthon maradtunk. Délután aztán befutott Zsa, az itteni "anyánk". Tegnapról már tudta, hogy nem kaptam fizetést és már eleve úgy jött, hogy volt nála több pénz, hogy tudjon kölcsönadni. Az ebben a fantasztikus, hogy nem kértük, és mégis. Végül adott egy kis tartalékot, nem hiszem, hogy hozzányúlunk, de a tudat, hogy van, az megnyugtat.

Ennek örömére, holnap újra elindulunk a piacra, ahol vágóhíd üzemel. Ott lehet olyan alkatrészeit kapni az állatoknak, amit boltba nem visznek, pl csirkenyak a kutyáknak. Ilyesmiket