Hétfőn reggelre már csak a bőrlégzés maradt. Hatalmas felületét tekintve még lett volna esélyem az életben maradásra, de a felvett oxigén mennyisége meglehetősen kevésnek bizonyult. Így esett, hogy tátott szájjal és sebesedő orral érkeztem a csavargyárba. Fogva tartóim egy cseppet sem voltak emberségesek, így lelkiismeret furdalás nélkül hagytam el starhill zöldjét, úgy 1/4 2 körül. B-vel, aki épp akkor tért vissza egy hét betegség után megbeszéltük, hogy remek az időzítés, az isten nem mossa le rólunk, hogy megdumáltuk a shiftet. Én rajta kívül leginkább mindenkit leszarok. A 7%-os fizetésemelés pont annyi áldozathozatalra sarkall, mint amennyit ér. Azt hiszem homlok tök hülyének néz, viszont közben nem tudja, hogy én is ezt teszem vele.