Legyen nekem könnyű a föld! Haldoklom. Tegnap reggel még minden a legnagyobb rendben volt, B-vel megreggeliztünk és belevetettük magunkat a munkába. Aztán úgy 11-körül egyszer csak már ott volt a torkomban. Szótlanul, a legjobb időt futva eljutottam a wc-ig, feltéptem az ajtót és lehánytam a deszkát. Nem volt jelentős, letakarítottam, bepúdereztem az orrom és visszaültem a gép elé. Telt-házas közönség előtt még kétszer megismételtem a fent említett utat. Az akciót siker koronázta, csak a folyosón visszafelé már menni nem tudtam. Beestem Bladehez, aki csak annyit mondott, "Hú, de fehér vagy". -Igen, hulla leszek a farsangon. Idén ez a trendi. Ezután viszont olyat tett, amitől megint embernek éreztem. Átkísért a szobába és közölte öltözzek, a taxi egy percen belül előáll. Féltem, hogy lerókázom a kocsija műszerfalát, de megnyugtatott, hogy ne parázzak. A helyzethez illően a hányás különböző fajtáiról beszélgettünk. A ház előtt kitett, én felkapaszkodtam és itthon lerogytam. 6 órán át feküdtem mozdulatlanul. Estére aztán felment a lázam is és a mellkasomon érzett nyomás sem enyhült. Ma már nem hánytam, de nyomás erősödik. A háziorvosom hétfőig én pedig hétfőtől vagyok szabadságon.Annyira jól szervezett. Jellemző