Az a helyzet, hogy elméletileg mindig van értelme reménykedni, de amikor az év is jól, sőt pazarul indul, akkor ott állsz megfürödve, hogy ezt most ér-e elhinni, vagy sem. Én Mi persze annyira elhittük, hogy képzeletben újabb tízezer lépést tettünk meg és tetszett. Ha pedig az első tétova lépést megtetted, akkor már könnyebben rakosgatod egyik lábad a másik után. Úgy meg talán még könnyebb, ha közben fogják a kezed és tudod, hogy sosem engedik el...

Az év másik nagy meglepetése pedig az, hogy Széppárnéni utolsóként listázott minket a fogyasztási listán. Már semmi sem a régi. Talán az új ablakoknak és a még újabb kazánnak köszönhetően, mert azt nem hinném, hogy belgásodunk.