A búcsúbuli a kéretlenül hozzánk csapódó, kellemetlenkedő lány "mikor pörgünk"-jellegű bekiabálásai ellenére is remekül sikerült. Sajnálom, hogy valamiért annyira higgadt bírtam maradni, hogy csak aknamunkájának második órájában hagyta el a számat a "figyelj, neked nem kötelező ám itt lenned"-mondat, de ez épp annyira volt hatásos , mint amilyen hosszan érlelődött, így végül a sörösüvegét magasba emelve távozott. Szóval a távozás annyira jól sikerült, hogy a tervezettnél pontosan egy nappal később jöttünk vissza és így volt egy napunk dinnyeföldeset játszani, ami mindkettőnknek nagyon jólesett.
Most újra itthon. A növényállomány Széppár néni gondoskodását javarészt túlélte, de már indulás előtt számoltunk az óhatatlan veszteségekkel, így nem kellett könnyeket morzsolnom a bambusz elsárgult levelei fölött. Égig ér viszont a fű, így sokkal nehezebb észrevenni az alatta megbúvó vakondtúrásokat...
