Közeleg az ünnep, amikor a hangulattal együtt emelkedett lesz a vércukor és koleszterinszint is. Legalábbis ezt várjuk tőle. Idén 100%-os plasztik, colorado pine-ban utazunk, mert a tavalyi cserepes normann a konzerválás időszakában olyan állapotba került, hogy már gyújtósnak sem lenne jó. Nekem volt ugyan egy olyan kósza, ám szerintem roppant kreatív ötletem, hogy a kertben a levélhullással egy időben letöredezett nagyobb ágakat applikáljuk a halott fenyő törzsébe és legyen egzotikus fánk, de Töki megvétózta. Nekem pedig a családi béke szent, így maradt az 180-as , de kicsire összehajtogatható cucc, ami éveken át kiszolgál majd minket, mindamellett környezettudatos és nem is hullajt. A fenyőillatot pedig majd esztétikusan elhelyezett wunderbaumokkal generáljuk. Nem csak élő fa, de ruhák között bőröndben csempészett tiszai harcsa sem lesz idén. Én elgondolkodtam, hogy mi lenne, ha szakítanánk az évtizedes hagyománnyal és egy ünnepi tökfőzeléket tennék az asztalra mandulás harcsa helyett, de erről megint csak nem akar hallani az én uram.

Ejj, nehéz a kiszakadt hagyománytisztelő asszonyok élete! De hogy csináljak a pangassiusból harcsát ? Az afrikai rokon eleve kizárva és nem azért, mert faji alapon megkülönböztetek, hanem mert tavalyelőtt már tettem vele egy próbát és nem lett olyan, amilyennek lennie kell. Roppant terhek ezek, most, hogy helyén az összes ablak, működik a fűtés és a kocsin is legális végre a rendszám...