Minden percet ki kell használni, különösen ha ilyen rövidre szabott az itthonlét. Éppen ezért Rolóval azt találtuk ki, hogy bemegyek a reggeli első órájára, végigülöm mint szakfelügyelő és aztán a lyukasórájában kávézunk egyet.
07:10 - Alagút Attila út sarok, szakadó eső. Hajam rendben. A kék Polo vészvillogói narancssárgás idegességgel jelzik a türelmetlen várakozást. Becsapódok az anyósülésre, gyengéd pillantást vetek a hátul ülő tündérkirálylányra, majd megölelem a volán mögött helyet foglaló nőt, aki szinte egy személyben tehető felelőssé a tündérkirálylány hibátlan génkészletéért. Helyben vagyunk, kezdődik az ámokfutás.
07:28 - Elsőként érkezünk a "törpefarmra", ahol azonnal kihasználom az alkalmat és a mini mosdó előtt térdelve megigazítom a sminkem, hogy vállalható legyek majd a hetedikesek előtt. Tündérkirálylány szipogva csimpaszkodik az anyja nyakába, mert nem akar az óvóbácsival maradni. Mire a kertkapuhoz érünk megérkezik a női szakasz és ennek eredményeként kiül a megkönnyebbülés úgy az anya, mint a gyermek arcára.
07:43 - Millió szabályt áthágva, megállíthatatlanul robog a járgány a cél felé. Pofátlan előzések, egérutak és tötyörgés. Csak azért nem hajtunk be a jelentős rövidítéssel kecsegtető, egyébként egyirányú utcába, mert "a paraszt középre állt".
08:04- Ártalmatlan és tudatlan szülők blokkolják a tanári parkolót, de Roló egy pillanatra sem jön zavarba és közvetlenül a focipálya mellett állunk meg. Aprócska krízis alakul ki, amikor észrevesszük a térd alatt felfutott szemet a harisnyáján, de sikerül úgy eltüntetni, hogy a 7. osztály kritikus tekintetei előtt rejtve maradjon a következő egy órában.
08:10- Az igazgatónő partner a tervünk kivitelezésében, így elégedetten lépdelünk a nyelvi terem felé, ahol rövid egyeztetés után kész a komplett megfélemlítési terv.
08:15 - Bágyadt és megilletődött gyereksereg özönlik a terembe. Mi még egy pillanatra cinkosan összenézünk Rolóval, jelezvén, hogy indulhat a menet. "Gyerekek, hadd mutassam be Gabi nénit, a szakfelügyelőt, aki azért jött, hogy felmérje milyen szinten vagytok angolból." Majdnem elröhögöm magam, de aztán eszembe jutnak a stílgyak órák és a fonetika szigorlatok, így sikerül komolyságot erőltetnem magamra. Az előzetesen már bemutatott, gagman Péter- aki a minap rám vágta Roló telefonját, tündéri arccal, kipirulva mondja, a leckét. Nem lep meg, hogy ő a favorit. Az én kedvencem viszont egycsapásra a laza kiscsákó lesz, aki mint később kiderül profi hokijátékosnak készül. Amikor jelentőségteljesen szótárfüzetet kutatva nézek körül Péter megretten, de a többiek észrevétlenül, kódoltan jelzik egymásnak, hogy valakinek meg kell menteni őt, így végül egy copfos kislány készséggel nyújtja át az övét. A csoport viselkedésével nincs probléma, fegyelmezni szinte egyáltalán nem kell őket, mert láthatóan élvezik az órát és sziporkáznak. Az óra végén kicsit elbizonytalanodom, hogy nem kéne-e beavatni gálpetit, hogy én vagyok a titokzatos brüsszeli barátnője Roletta néninek és velem beszélt a múlt héten, amikor azt mondta " Ne haragudj, de most Renáta néni nem akar veled beszélni". Roló végül úgy dönt, hogy még egy darabig kihasználná a megjelenésemmel generált várakozással vegyes feszültséget, hátha nem kell egy ideig fegyelmezéssel foglalkoznia.
10:07 Egy önfeledt röhögéssel egybekötött közös kávé után Roló kisétál a látóteremből én pedig magamra maradok az élménnyel, ami mindenképp ide kívánkozott...