Belegyalogolt. Nem először, de utoljára. Mindig ott tolom el, hogy akit érdemesnek érzek, annak mindent, feltétel nélkül. De amikor már egy hónapja tudom, hogy valami nem stimmel és keresem magadban a hibát -mert először persze, hogy ott keresem, akkor jön a kegyelemdöfés. B-terv bazdmeg! Ha esik az eső, akkor talán. Miért, mert itt van kaja, meg fedél? És amikor már kattogok rajta egy fél napja, akkor egy váratlan pillanatban, magamat is meglepve visszafordulok a folyosóról és megkérdezem: "Vajon miért?" Majd amikor vállát vonogatva értetlenül néz, akkor azt mondom : "Gondolkodtam, nem vagyok B tervm ne gyere". Az egy hónapja őrzött születésnapi ajándékát pedig bedobom az oxfamos gyűjtőbe és okulok. Mert mindig van miből.