Talán tökéletesen elmebeteg és hamvában holt ötlet, de már egy ideje befészkelte magát az agyamba és nem hagy nyugodni, amíg ki nem bököm. Mert önző és hülye dolog lenne, ha nem próbálnám visszaforgatni valamibe azt az energiát, amit az itt kapott supportból és persze olykor a fikázásból nyerek. Fogyiblogot direkt nem csináltam, mert ez nem egy rajtam kívül álló esemény, amely külön platformot érdemelne, hanem az életemhez tartozik és úgy érzem itt a helye minden egyes, a kilókkal folytatott ütközet -még ha ez estemben fel is ér a lipcsei népek csatájával- leírásának. Szerencsére nem mindenkire növekedett rá egy kiskamasznyi súlyfelesleg, de vannak, akik a maguk 5-10, vagy olykor több kilójával is keményen küzdenek. Éppen ezért az jutott eszembe, hogy miért ne csinálhatnánk ebből a megoldásra váró problémából egy rendszeresített, kvázi szinkron blogot!? Nem lenne más dolgunk, mint hetente, vagy havonta egyszer leírni , ki-ki a saját blogján, hogy min próbált változtatni az adott héten/hónapban és bejött-e, szenvedett-e tőle, vagy az egész csak "piece of cake"? Elképzelésem sincs, hogy működne-e, de a kommentekből és az emailben kapott megkeresésekből arra a következtetésre jutottam, hogy valahol mindenki a tuti receptet keresi, amelyről nem állítom, hogy nem létezik, csak mindenkinek más és más. Persze ez nem zárja ki azt, hogy ne alkalmazhatnánk egymás jónak vélt ötleteit. Elkezdem, aztán aki akarja beszáll, aki nem az nem. Nem ezt a hetet írom, mert most a zöldség és gyümölcsleveken kívül mindenről lemondtam, hanem mondjuk azt a pár dolgot, amitől nekem eddig működik.
1. Reggelente valami idétlen és pörgős zene szól a fülemen, amitől vidámabban és gyorsabban lépkedek.
2. A vizem mindig szem előtt van, hogy ne felejtsek el inni. (nálam ez igenis issue, mert simán ellennék 3 pohár folyadékkal egy nap, amiből minimum 2 kávé.
3. Az ebéd a napom egyetlen normális és egyben fő étkezése is.
4. Este 6 után próbálok nem enni, de ha "kríz" van akkor letolok egy joghurtot. Vagy kettőt.
5. Ha szemérmetlen módon belemarkoltam az esti sorozat-nézéshez Tökinek összeállított sós-vegyes ízelítőbe, akkor bármennyire jólesett, vezekelnem kell érte másnap.
6. Próbálom rendszeresíteni a mozgást és ezzel kapcsolatban nem a szenvedésre, hanem az utána érzett kellemes fáradtságra gondolni. (kezdetben felért egy "halálközelivel" és azért abban jó vagyok)
7. Az archívumból néha előkapok egy darabot és kitűzök egy realisztikusnak tűnő dátumot az újrapróbálásra. Ha combig akadálymentesen feljön, tovább megyek, ha nem, akkor térdből rúgom le a sarokba.
8. Nem ön-sajnálok és nem rinyálok az elvesztegetett idő miatt, mert bár segít ha időnként visszanézek, mégis előre kell haladni. Én toltam el, nekem kell helyrehozni. Most basszus. (ezt lejátszani volt a legnehezebb)
9. Fordulókon celebrálok. Nem kajával, hanem valami új itemmel. Olykor többel. Később még jó lehet sátorlapnak.
10. Minden áldott reggel ráállok arra a tetves mérlegre, mert bár több mint 5 hónapja csinálom, mégis kell a feedback.
+1 Ami nélkül a fentieket le sem mertem volna írni és az egész sokkal nehezebben menne: Feljövök ide és elolvasom a hozzászólásokat. Valamint gátlástalanul begyűjtöm az elismerő pillantásokat és mosolyokat.
Már csak egy kérdés van. "Are you in"?