Gyerek voltam még, amikor a könyves polcról leemeltem a "Szép asszonyok egy gazdag házban" első kötetét. Miután beleolvastam egyértelművé vált, hogy a szüleim miért is helyezték nehezen elérhető és kevésbé észrevehető helyre. Néhány nap alatt végeztem a két vaskos kötettel. Nem tudnám részletekbe menően felidézni, de arra  emlékszem, hogy a történet Kínában , a Ming-korszak idején játszódik egy többnejű, gazdag kereskedő csapongásit örökíti meg, amely a két legjobbnak vélt tevékenység , a szex és az evés téma köré épül. Azóta nem olvastam a poligámiával akár érintőlegesen is foglalkozó írást. Aztán nyáron a kezembe akadt David Ebershoff - A 19.feleség című regénye. Nem nagy szám, de arra tökéletesen megfelel, hogy az ingázással töltött napi két órában lekössön, és 150 oldal elolvasása után felkeltse az érdeklődésemet a mormon vallási dogmákkal kapcsolatban. Nem szándékom összefoglalni a közel 200 éve alapított egyház történetét, nem érdekel, hogy hány szakadár szekta jött létre ezalatt a két évszázad alatt,  de azt nem tudom szó nélkül hagyni, hogy a demokrácia nagy védelmezői mind a mai napig tétlenül nézik, hogy nők és gyerekek életét teszik tönkre aberrált, kivénhedt faszok a prófétájuk joseph smith tanaira hivatkozva. Jézus Krisztus utolsó szentjeinek egyházában a férfinek több felesége és még több gyereke van, mindez az üdvözülés jegyében. Gyakori a családon belüli erőszak és a házasság is. Hogyan lehetséges, hogy a hatóságok nem foglalkoznak ezzel? Időnként lekapcsolnak egy-egy prófétát, mint Warren Jeffs azon elcsámcsoghat a sajtó, de érdemi megoldás nincs. Miért létezhetnek még mind a mai napig zárt, poligám közösségek, ahol a férfi a kiskorú unokahúgát veszi feleségül, majd ha elunta akkor a saját lányát molesztálja? Számos dokumentum film van a hálón, én csak kettőt néztem meg, de a döbbenetből még mindig nem térek magamhoz.