Felmerült bennem, hogy talán mégis a dokik szúrtak el valamit és nekem inkábbis agyműtétem volt, melynek során a függőségért felelős részen átvágtak, kiégettek valamit. Ami egyrészt baromi jó, mert 3 hete tiszta vagyok és nem dohányzom, valamint ezzel egyidejűleg életmódot váltottam, azaz próbálok egészségesen étkezni és napi 40 percben a fitnyisz is része lett életemnek. Mondom, ez tényleg baromi jó! Ami viszont zavar, hogy elvesztettem az üvegből ivás képességét, ugyanis minden alkalommal, amikor az üveg feneke eléri az orrmagasságot a palack tartalma lassacskán elkezd visszacsöpögni az orromon. Ezzel a hendikeppel még talán együtt tudok élni, de a tény, hogy még mindig tarkabab méretű véres gölödinek távoznak nazálisan, az kicsit aggaszt. Nyugtalanít az is, hogy az egyetlen pozíció, amelyben képes vagyok fél óránál többet aludni, az az ülő. Ezen mondjuk majd változtat az appareil, amit Dr. Sommeil-től kapok májusban, valamint a súlyvesztés. Talán majd egyszer el is dobhatom a vastüdőt és akkor majd embernek érezhetem magam újra. Mármint egészséges, teljes értékűnek.

Végezetül egy beszélgetés foszlány, amely köztem és Pelc között zajlott a check-up alkalmával.

Pelc: So, how are you doing?
Én:   I think I am doing fine, but whenever I am coughing, I have a pang in my chest.
Pelc: Pang?
Én:   Yeah, a stabbing pain.
Pelc: Oh, that is normal, because during your respiratory arrest we were pressing your chest as your heartbeat was irregular too.
Én  : Oh ok , now I understand! -So you are telling me that you fucking broke my rib?