Csak azért, hogy a bejegyzések mennyiségét növeljem nem érdemes írni. Nem mondom,hogy híján voltam a mondanivalónak, de némiképp enyhít a bűnömön-már ha a szótlanság bűnnek és nem áldásos képességnek tekinthető-hogy egy hétig vendégeink voltak így az események igencsak torlódtak. 115. alkalommal kerestük fel az ország figyelemreméltóbb zarándokhelyeit, így minket már kevésbé fűtött a lelkesedés, de szerencsére vendégeink önállóan is boldogultak. Sőt! A hét zárásaként egy négynapos, nem önként választott purgálás következett melynek eredményeként 2 napot ágyhoz és fajanszhoz kötve töltöttem. Senkinek nem kívánom. Most, hogy újra minden a régim, semmi sem tarthat vissza az írástól.