Friss kommentek

Címkék

anyád parázik (1) anyám (2) apnea (2) banándugó (1) baratok (1) be (2) békés (1) boldog (1) Címkék (3) csalad (1) család (3) családalapít (1) csizma (1) divat (1) djhero (1) életkép (1) emigrans (2) extrém (1) fogy (1) giccs (1) gipsz (1) haza (1) hifi (2) high end (1) hülyék (1) irányít (1) ízlés (1) játék (2) jfk (1) karácsony (1) kaszt (2) kererűsó (1) költözés (1) kölyök (1) kor (1) kórház (1) korház (2) mankók (1) nézném (1) nyár (1) Panka (10) purgál (2) sims (1) szenved (1) szívás (2) szülés (3) tél (1) töki (2) törés (1) ünnep (1) utazás (1) változik (2) vergődik (1) villa monte carlo (1) zene (1) Címkefelhő

Nem áll szándékomban versenybe szállni a gasztro blogokkal. Nem akarok, tényleg nem és nem is tudnék, mint ahogyan más blogokkal sem, de ezt az élményt meg kell osztanom. Van pár belga étel, amit itthon is sikerült már reprodukálnunk, de a kagylót eddig csak étteremben fogyasztottuk. Egy darabig csakis az "emberes" hónapokban ettünk ilyet, mert a népi hiedelem szerint ekkor a legjobb. Aztán egyszer adódott egy újabb alkalom, áprilisi tréfa és akkor jöttünk rá, hogy friss kagyló nem csak az őszi hónapokban "terem". Már régebben megérett a gondolat, hogy kellene itthon is csinálni, de ahhoz kell speciális edény meg miegymás. Aztán tegnap, bevásárlás közben a seafood szekcióhoz tévedtünk és ott hevertek a kis lábasok, zöldségkeverék, bor, és fűszer az alaplé elkészítéséhez. Azonnal kaptunk az alkalmon és megvettük a kezdő csomagot valamint 2kg, tisztított kagylót. Eredetileg ebédre terveztük, de vacsora lett belőle, mivel most már tagadhatatlanul greenfingerek lettünk és a kert volt a prioritás. Lemetszettük és körbe gyomláltuk  a bokrokat,  összehúztuk a lehullott faleveleket. (Igen! Augusztus közepén őszülünk). Már látom, hogy ez egy bazihosszú bejegyzés lesz, de ez van.

Szóval a tisztítottan vásárolt kagylókat a mosogatóba tettem és a higiénés szabályokat kicsit szélsőségesen értelmezve, közel egy órán át kapargattam a fosszíliákat minden egyes darabról, addig, amíg majdnem gyöngyházszínűek lettek. Na ez az amire nincs szükség egyébkén, de engem zavartak a kis rákövesedett csigaházak. Mosás közben át is válogattam és a kinyílt darabokat azonnal kidobtam. Az 1-2mm-es nyílás nem para, de ha nagyobb, akkor szabadulni kell tőle.

A szentírás szerint az alapléhez kell angol zeller, 2 fej vöröshagyma, 2-3 gerezd fokhagyma és egy csokor petrezselyem, valamint 2 dl feférbor és 1 dl víz, so és bors. Mindez létezik előre csomagolva és felaprítva lámáknak. Nos a zöldségkeveréket egy evőkanálnyi olajon megfuttatjuk, majd ráöntjük a bort és a vizet és hagyjuk, hogy leforrjon.

Amikor ez megtörtént akkor belehelyezzük a kagylókat és lefedjük. Nagyon gyors kaja,20 perc alatt megvan, úgyhogy ennél a fázisnál már érdemes elkezdeni sütni a krumplit. Ha fedő mocorogni kezd azt jelenti, hogy nyílnak a kagylók. Nagyon fontos, hogy ami nem nyílt ki, azt ne feszegessük és ne is együk meg.

Azért is hálás étel, mert ugyanabból az edényből fogyasztható, mint amiben elkészült, így mosogatni is alig kell. Evőeszközt csak dekoráció jelleggel tettünk, ugyanis az első darab elfogyasztása után, annak házával lehet kicsippenteni a kagylót a többiből. Jó étvágyat kínálok!

POSTED BY |  NaomiHenger  |  AT 2007. augusztus 15. szerda.  |  Szólj hozzá! |   | 

A bejegyzés trackback címe:

https://zseer.blog.hu/api/trackback/id/tr384262978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
© zseer.blog.hu
süti beállítások módosítása