Én tényleg nem mentem 10-nél többel, amikor  tegnap este 9-kor Charleroiból megtérve.a felhajtónkhoz értünk. Újabb 100 km rutin a belga autópályákon letudva. A többi tulajdonos példáját követve sosem állunk be a garázsba. Egyrészt mert annyira szűk, hogy a beállás után, csak a csomagtartón keresztül tudnék kiszállni, másrészt mert tele van felesleges, lomtalanításra váró cuccokkal. Tehát mint fél éve minden nap, tegnap is a felhajtón akartam hagyni Shreket. Igen ám, de a motor leállítása után egy tized másodperccel egy kisebb, törés-szerű zaj kíséretében a kocsi jobb első fele kb mínusz 20 cm-re került a többi részétől. Tökivel azonnal kipattantunk és konstatáltuk, hogy jobb első kerekünk a szennyvízcsatorna aknájában rekedt, miután annak fedele kettétört. Csakúgy mint az első karcolás után, most is könny szökött a szemembe, de Töki fegyelemre intett, mert ez nem az a pillanat volt amikor engedhettem eluralkodni magamon a "break down and cry" érzést. Kitől kérjünk segítséget? Az egyértelmű volt, hogy ketten nem tudjuk kiszedni a kocsit az aknából. Isteni szerencse, hogy a kerék átmérője nem engedte, hogy mélyebbre zuhanjunk, mert az garantált tengelytörés. A könnyebbség kedvéért egy kis demonstratív rajz

Szóval így álltunk, a házban senki emberfia nem volt itthon, a szemben lévő sorházakban 3 helyen láttunk fényt, ebből egy vízfejűnél, akihez ennél komolyabb esetben sem fordulnánk segítségért. Maradt hát két lehetőség, a szimpatikus középkorú hölgy a férjével és kamasz fiukkal, valamint egy velünk nagyjából azonos korú pár a kis Maximmal. Becsengettem hát Marleenhez és ecseteltem neki a történteket. Azonnal hívta a fiát és jöttek. Hamar kiderült, hogy négyen sem boldogulunk, így átszaladtak Maxim papájáért Überért. Über nagyot nézett, de segítőkész volt. Előkerült az emelő, melynek segítségével egy kicsit reményteljesebbé vált a helyzet. Marleent beültettük, hogy szépen lassan kezdjen tolatni, mi pedig megosztva ketten-ketten emeltük és toltuk. Shrek kiszabadult én kicsit megkönnyebbültem, a szomszédokat pedig be akartam hívni egy pohár borra, vagy egy stampedli Unicumra. Vasárnap este lévén érthető volt, hogy siettek haza otthonaikba, de megbeszéltük, hogy egy későbbi alkalommal pótoljuk. Shreknek szemlátomást nem esett baja, de el kell vinnem ismét a szervizbe, mert így nem indulok el az 1300-kmes útra. Remélem a ház biztosítása fedezi a költségeket.