Tudom, hogy számos alkalommal kritizáltam már a brüsszeli tömegközlekedési kultúrát, illetve ennek hiányában azt a magatartást melyet a belga népek tanúsítanak attól a pillanattól kezdve ahogy személygépjárműveikből átülnek a metróra, buszra, vagy villamosra. Minap a reggeli csúcsforgalomban betelt a pohár. Én tudom, hogy az obéziásak dögöljenek meg, és istenemre, nem is próbálkoztam volna a felszállással, ha azt tapasztalom, hogy tényleg nincs hely. Viszont volt. Az ajtóban tömegek terelődtek össze, de a kocsi közepén akkora hely volt, hogy minden nehézség nélkül meg lehetett volna rendezni a Savaria kupát.  Elérkezettnek láttam hát az időt, hogy felnyissam balga barátaim szemét, így bal oldalamat már majdnem teljesen a szerelvényben tudva az alábbi szavakat intéztem hozzájuk. "Would you mind moving a bit towards the dancefloor in the middle? Bamba, kicsit meglepett tekintetek, azt hitték viccelek, de abban a pillanatban világossá tettem számukra, hogy nem tréfálok. Még másik 8 utastársamnak helyet generáltam, majd elégedetten mosolyogtam egészen a Simonisig, ahol át kellett szállnom a buszra.