Néha, amikor benézek a statba mindig elgondolkodtat, hogy a pár baráton és a kölcsönös linkelőkön kívül ki az, akinek Kínában vagy Elefántcsontparton élményt nyújthat, ha a bejegyzéseimet olvassa. Mert lássuk be, ez a blog híján van mindannak, ami az igazi népszerűséghez kell. Először is nem írok jól. Másodszor a téma sem olyan érdekfeszítő, hiszen nem vagyok mélyenszántó filozofikus alkat és szingli sem. Nincsenek szexről, vagy izgi flörtökről szóló bejegyzések sem, amelyben számot adhatnék arról, hogy Jean-Luc a szelektív hulladékgyűjtő srác a tűzlépcsőn lejövet rám kacsintott, vagy a bodyguard vacsizni hívott, netán összejöttem a szomszédos irodában dolgozó, transzszexuális fiúval Nikolassal, aki egy kiöregedett greyhound örökbefogadója és mellesleg rém szimpatikus.

Vannak viszont hétköznapok, meglehetősen kiegyensúlyozott magánélet és "mindössze annyi" a nyomorom, hogy 31 évesen még nincs gyerekem, valamint hogy a családom és a barátaim még sosem voltak tőlem ilyen távol és mégis némelyikük sosem volt még ilyen közel. Ezért néha megesik, hogy elgyengülök, sírok, hazavágyok és legszívesebben mindent hátrahagyva rohannék haza.  Így nehezemre esik elhinni, hogy nekünk itt biztosan jobb, de olyankor mindig jön valahonnan egy megerősítés, egy "veled vagyunk Vietnam" és akkor viselhetőbb. Ez most nem rinya akart lenni, csak ténymegállapítás.

De hogy mondjak valami jót is;azt hiszem tanultam itt pár dolgot az elmúlt 1,5 évben. Igaz, hogy néhány pontban összefoglalható, de akkor is, tudás...

1. Sosem leszek képes asszimilálódni. Ennek nemcsak érzelmi és nyelvi akadályai vannak. Egyszerűen nem vagyok elég ostoba ahhoz, hogy elvegyüljek, és ezt mindenféle nagyképűség nélkül állíthatom.

2.  Vannak nyelvek, amelyeket nem lehet ennyi idő alatt elsajátítani és nem feltétlenül motiváció hiánya, vagy lustaság miatt tartok még mindig csak a 3. szinten

3.  A belga autósok jelentős részének nagy kihívást jelent a járdaszegéllyel párhuzamosan való parkolás. Nekem már nem!

4.  Mégis laknak az utcában közel-keleti népek. 4 generáció-egy ház-közös hennás lavór.

5.  Ha túlságosan komolyan veszem az itteni életet, netán változtatni próbálok szokásokon, akkor igenis tudomásul kell vennem, hogy 1,5 év alatt simán kialakulhat magas vérnyomás, vagy lehetnek erre utaló jelek. Zs. sem véletlenül tikkel, viszont ettől semmi sem változik.

6. A kolléganőm nagy valószínűséggel sosem fog leszokni arról, hogy bejelentse amikor wc-re megy "I am on the toilet"

7. Én pedig sosem fogom arról faggatni vajon sikerült-e.

8. Jó dolog Brüsszel felsőn élni, mert így naponta minimum 80 percem van olvasni, vagy aludni.

9. Elfogadtam a vidéki mivoltom és nem zavar, hogy a bejáratunktól 150 méterre tarka bocik legelnek. Sőt! Talán öregszem

10. A lakásunk előtt lévő, kertként kezelt 8m széles és 40m hosszú sáv nem biztos hogy attól lesz szép, ha randomszerűen keverjük a fűszernövényeket a virágzó bokrokkal. Pl: bazsalikom-hortenzia. Ha lesz elég bátorságom, akkor ezt egyszer Zs-nek is elmondom.