Széppár bácsi az itteni közös képviselő, vagy mondjuk inkább házmester. Külsőre egy öregedő csimpánzra hasonlít, de mi külső alapján nem ítélünk, (mert ilyen alapon akár velünk is forgathatnák a Free Willy következő részét).  A nyelvi korlátok jelentősen megnehezítik itteni életünket, így minden fontosabb kérdésben kénytelenek vagyunk igénybe venni Zs. segítségét. Én a 700 Euró befizetésére felkérő, sajtcédula értelmezését is a fontos kérdések kategóriába sorolnám. Történt ugyanis, hogy Széppár bácsi 2 hete elhelyezett egy szívhez szóló, gyöngy betűkkel íródott cetlit a postaládában, melyen megkér, hogy fizessük be a fenti összeget a xxxxxx bankszámlára. Ennek a fele sem tréfa-gondoltam és mint minden épeszű új lakó magyarázatot kértem, hogy milyen időintervallumról és milyen költségekről beszélünk. Zs telefonon érdeklődött, és azt a választ kapta, hogy júliustól novemberig ez az összeg fedezi a fűtés, biztosítás és a takarítás ránk eső részét. Mondtam, hogy ez mind szép és jó, de látni szeretném a számlákat, legalább egyszer, hogy képben legyek, hiszen ki hallott már olyat, hogy egy cédulára fizetünk. Zs ezt továbbította Széppár bácsinak aki ígéretet tett arra, hogy megmutatja a dolgokat és ad egy példányt a ház éves költségvetéséből is. Mellesleg sebtiben újrakalkulálta az összeget és ez alkalommal már csak 650 volt. Ha tovább húzzuk a dolgot a végén ők fizetnek nekünk. De viccet félretéve a tisztázásra várunk immáron két hete. Közben Tökiben felvetődött az ötlet, hogy hasonló cédulákat helyezhetnénk el mi is a környező társasházak postaládáiban csak persze a mi számlaszámunkkal. Ha tízből csak egy bedől, akkor akár hamarosan haza is költözhetünk.

Néha azon gondolkodom, hogy mit véthettem ebben az életben amiért ezt kapom büntetésül?