Brüsszel, Vasárnap reggel 6.15, hajam rendben (este mostam). Éppen bal oldalamra fordulnék álmomban, amikor égtelen zaj ver föl. Igen, the Nirvana is back. Ezt már igazán nem értem, de nem nézhetem tétlenül. A felkapott farmer remekül passzol a pizsifelsőhöz (mert eddig csak ez volt rajtam, a 30-fokos, levegőtlen éjszakák miatt) és "veszem" a három emeletet. Leérve körülnézek és látom, hogy a szemben lévő ház erkélyén hálóingben álló hölgynek is ugyanaz lehet a baja, mint nekem, ezért habozás nélkül csöngetek. Utolsó látogatásom óta megváltozott, a kapucsengő. Már nincsenek kint nevek, talán pont elővigyázatosságból. Nem akarom a véletlenre bízni, így mindhármat megnyomom. Egyszerre. És újra, és újra és már el sem engedem. Már kezdem úgy érezni magam , mint egy kényszeres barom, amikor a kapualjban megjelenik egy tántorgó, összefirkált karú lányka, akivel az alábbi párbeszédet kezdeményezem.

-Do you live here?

-No

-Is it some kind of club, or something?

-No, working group.

Az, working group! és mi a kurva szaron dolgoztok így vasárnap hajnalban?-gondolom tovább magamban. Tudom talán kicsit későn, de itt abbamarad a beszélgetés, viszont ha őt beengedik, akkor van esélyem beszélni a zenekar frontemberével is. Ja, kihajol .

Én: Have you been thinking of attending a competition? Coz' you should forget about it. This is not music. This is just shit. By the way it's 6.30 and I want to have a fucking rest if you bastards don't mind. - hála istennek közben jön az erősítés franciául, a szomszéd ház erkélyéről.

Csávókám: Oh, I am sorry. Would you llike to come up for a beer?

Én: If I were you I would save that for the police gecó !-és ugyanazzal a lendülettel otthagyom

A fejem közben széthasad. Már bennem van két cataflam.

Becsapódom Töki mellé az ágyba, de ekkor újrakezdik. Persze halkan, mert nagyon figyelmesek, de bassza meg,a halk cin mellett sem tudok aludni!!!. Ekkor Töki is kipattam, hogy most aztán mindketten megyünk.

Ajtó feltép, kapucsengőre rátámaszkodunk és már jön is a kutyás cimbi, aki ugyanabban a házban lakik. Beenged minket, egy emelettel tovább megy, de gyanakodva nézünk rá, mert szerintünk pár perce még ő is ott lehetett.

Az ezt követő beszélgetésben csak annyi érdekesség volt, hogy én angolul anyáztam, Töki pedig magyarul mondta, hogy "kikapom azt a tetves gitárt a kezedből és eltöröm, ha nem hagyod abba bazzeg"

Erre az arc megkér, hogy csendesebben a szomszédok miatt! Azért ez nem egyszerű! Na mindegy a következő , mintegy 40 másodpercben vázolom neki, hogy csak két Bloody Sunday-ről van szó, mert aztán elköltözünk. De ha addig akár a légyzümmögés is áthallatszik tőlük, átmegyek és szétverem a konyhaszekrény méretű erősítőjüket. Megígéri, hogy nem lesz gáz, mi pedig távozunk.

Már nem tudtunk újra elaludni.

Más: Köszönet a freeblognak amiért hosszas könyörgés után meghegesztette az oldalamat. Írással nem is próbálkoztam, mert olyan  JÓ "gyors" az egész cucc...

Külön respect Trinidad és Tobago. valamint Elefántcsontpart labdarúgó válogatottjainak.  Istencsászárok.