A tegnapi napom, ami még nem ért véget, igen tartalmas volt. 11-kor kivetett az ágy, kicsit összedobáltam a kuplerájt, lezuhanyoztam és lementem cigiért. Mire visszaértem Töki is felébredt és némi undorral a hangjában ecsetelni kezdte, hogy éjjel 3-körül arra ébredt, hogy Kötvény lebüfizte egy kis gombapörivel. Le kéne szoktatnunk őket a bennalvásról, de hát amikor azzal a szomorú vizslatekintettel bámulnak ránk, igazán elgyengülünk. Szóval ott tartottam, hogy a reggeli első cigit szipákoltuk, amikor közöltem Tökivel, hogy békében nézheti a forma-1-et, mert rövid rokonlátogatásra indulok a nénikémhez, akit Vinylkével egymás között csak R2-nek hívunk. Tudom, hogy neki mindig ünnep, ha valaki meglátogatja, így jól bevásároltam én is, hogy ne csak anyám küldeményével jelenjek meg. Hihetetlen, hogy 74 éves, és mégis ő az egyetlen ember a családban, akivel még akár a szexuális életemről is képes vagyok beszélgetni. Egyszóval frankó az öreglány. Fitness "A" menüvel várt, csirke és saláta. Az ebéd utáni fél liter, feketén elfogyasztott kávé mellett volt alkalmam elmesélni neki a brüsszeli túrát, töviről hegyire. Sajnos neki is megvan az a rémes szokása, mint anyámnak, hogyha a mondandómról eszébe jut valami sztori , akkor azonnal közbevág. Érdekes, hogyha ő csinálja nem idegesít annyira. Talán mert ritkábban teszi. Nos, 3-körül elbúcsúztam és elindultam haza. Sirály környék a nyolc, míg a buszra vártam, két család életébe is bepillanthattam.
I. Fiatal pár. Lány kirittyentve, tonga bugyi bevág egészen a patkó bélig, apu átlagos. 1,5 méterrel lemaradva követi. -"Kérsz cigit?"-közben rágyújt. "Nem, mondtam már, hogy ne gyere velem ilyen formában. Megin' be vagy füvezve" Lassan távolodnak, a párbeszédet már nem hallom, de látom, hogy a srác tántoríthatatlan és próbál felzárkózni a lány mögött.
II. Két középkorú, nagydarab roma asszony, egy fiatal lány gyermekével. Csak egy beszél, a többi hallgat. "gondoltam elmegyek mán' viszek egy kis ebédet neki, meg lenyírom a körmit a. Egész nap csak fekszik az öregasszony, nincs mán' neki sok. -majd a gyerekhez fordul. "Ne tapossad mán' az új cipődet, rakhassá."-ezt lehet, hogy nem értettem jól.
Közben odaért a busz. Felszállok, a szájkosaras pitbull mellé. Szép kutyus, ezen a környéken meg igazi életbiztosítás. Észre sem veszem, hogy beérünk a Blahára, annyira lenyűgöz a kis dög. Itthon aztán Töki azzal fogad, hogy Sadie megint iszonyúan bandzsít és el kéne vinni dokihoz. Fraque volt olyan kedves és egy szóra itt termett, hogy kivigyen minket az orvoshoz Starhillre. Nem tudom, hogy front volt, vagy csak több illegális kutyaviadal, de annyi volt a tépázott eb, hogy a kertben egy gombostűt sem lehett volna leejteni. Szerencsétlenségünkre a legtöbbjük szuka, így Sadienek azonnal bizonyítási kényszere támadt és még a kb 50kg-s rotit is megpróbálta befenyíteni. Közel egy órás várakozás után bejutottunk. Sadienek és Köszvénynek saját háziorvosa van, Kriszta. Ő szokott házhoz jönni, ha nincs emergencia. Most viszont az volt, így mi mentünk. A vizsgálóba lépve egy másik orvossal együtt kiáltottak fel. "Sadie mióta ilyen bandzsi ?!" Ecseteltem, hogy kb 3 napja kezdődött, és gyakorta megesik, hogy ha hívom, nem abba az irányba néz, ahol vagyok, és tegnap Sövénynek (a saját gyerekének) rontott neki egy másik kutya helyett. Megvizsgálták. A szeme rendben van, így vagy szemizomgyulladás, ami lehet egy krónikus kötőhártya probléma eredménye, vagy agyi díszfunkció, ami sokkal aggasztóbban hangzik. 2-3 napig figyelnünk kell. Kapot valami injekciót, hátha jobban lesz. Emlékszem tavaly ilyenkor az ország legjobb szemspecialistájához vittük, mert akkor épp dülledtek a szemei. Gondoltam strumma:), de akkor teljesen átvizsgálták, és azt mondták semmi baja. A biztonság kedvéért kamillázom is, abból baj nem lehet. Na folyt.köv.
