Az Ünnepek békésen teltek, azt leszámítva, hogy a szent napon furkó módon leszóltam Töki "meglepetésajándékát", anyagi okokra hivatkozva. Remekül sült el, mindketten sírtunk. Azóta szinte naponta bocsánatot kérek. Nincs ehhez hozzászokva és nem tud vele mit kezdeni, mármint a bocsánatkéréssel. Szeretem.
A szokásos karácsonyi rutin után átjött hozzánk J., oltárit poénkodtunk és az egész éjjel röhögéssel telt. J az aki, közszseméremsertésnek hívott egyszer és az is J aki nálunk lakott 9 hónapig. Pont mit egy terhesség. Nehéz szülés is volt, de megmaradtunk barátok. J-ről tudni kell, hogy hatalmas intellektus, jó humora van és eddig azt hittem aszexuális. 12 éves ismeretségünk alatt sosem láttam sem nővel, sem pasival. Azt állítja jó neki egyedül. Hihetetlen! Teóriám megdőlni látszik, hál' istennek. Ugyanis, J. szokásos módon lehuppant a gép elé és barangolni kezdett, majd amikor távozott én telepedtem a monitorhoz. Egy korábban látogatott oldalra akartam eljutni, aminek természetesen nem jutott eszembe a teljes címe. Ilyenkor ugye az ember lánya végigfut a history-n annak reményében, hogy ott majd felbukkan. Csakhogy a legutolsó oldal egy meleg lap volt. Kérdések áradata futott át az agyamon. Na akkor most mi van! J végre legalább az egyik nemhez vonzódik?Vagy egy politikai fórum linkjeként jutott az oldalra? Hm. Esetleg ki akarta törölni a címet, de elfelejtette?Talán szándékosan hagyta ott, mintegy jelezve, hogy mi van? De hát az ember mégsem állhat oda az egyik legjobb barátja elé és szegezheti neki a kérdést!Több mint fél évig dolgoztam melegekkel, melegeknek, melegekért, de ebben az esetben nem tudom mit tegyek. Istenem, pedig ha tudná, hogy egyáltalán nem érdekel, hogy ki mellet találja meg a számítását, csak már végre látnám, hogy boldog. Azért féltem is kicsit. Sérülékeny, biztosan nagyon vegyesen fogadna a környezete egy coming out-ot. Bárcsak segíthetnék valahogy.
Ma későn keltünk, sikerült végre kialudni magam. Az alomban csend van, ketten maradtak és csak jelzés szinten adták a tudtomra reggel 7-kor, hogy ennének. Töki visszafeküdt én pedig próbálom felidézni az elmúlt napok történéseit.
23-án délelőtt Homlok besétált az irodába, Karácsonyt kívánt és közölte, hogy jahunárig szabadok vagyunk. Rövid ideig tartott az örömködés, mert kora délután Blade, arra hivatkozva, hogy szerinte el vagyunk úszva, fölülírta Homlok utasítását és közölte, hogy hétfőn délelőtt még vár minket. Hogy az ilyet otthon ki várhatja ! Beletörődtünk!? Hétfőn délelőtt már azt latolgattuk, hogy vajon 2-ig végzünk-e? Nem, Blade mielőtt kisétált volna 5 előtt az irodából, hasonló szavakkal mint korábban, jelezte, hogy szerinte számunkra még a Kedd is munkanap. Most már inkább szüljön sünt! Egy tucatot! Kedd reggel felforgatta az irodát, lerámolt olyan papírokat amiket simán kidobhattunk volna a néhány hónappal ezelőtti költözésnél is, de akkor nem engette. Már kezdem azt hinni, hogy egy ilyen becses alkalom miatt tartogatta, csak hogy minket bosszantson. Komolyan, mit akar ez a pasi az élettől? Na mindegy, 3-kor végre leléptünk, Újévet kívánt és megköszönte E-nek, hogy annyit segített. "Csak nyugodtan kecseg, mintha mi B-vel itt sem lettünk volna" Most jan 3-ig gondolni sem akarok rá.
Csak előre nézek! Hamarosan megérkezik Uzsis raklap és bátyja Vinylke. Imádott keresztfiaim. Hihetetlenül rossz arcok, most kezdenek pasisodni. Uzsis komolyan udvarol valami félénk kis macának. Azért mondom, hogy félénk, mert egy év alatt még nem mert bevállalni egy találkozót sem velünk. Pedig tudhatná, hogy nem vagyunk a klasszikus értelemben vett keresztszülők, annál is inkább, mert elenyésző a korkülönbség köztünk és a srácok között, ugyanis én 11-évesen lettem Raklap oltalmazója az egy keresztségben. Töki ráadásul még nálam is fiatalabb 4 hónappal és 19 nappal, szal' végképp nem értem a para okát. Na mindegy, majd az esküvő előtt csak megismerjük... Vinylke más tészta. Ő kihasználja a külső adottságait és kvázi hülyíti a nőket. Vagy talán nem tudna mit kezdeni még valami komolyabb "felállással"? Passz. Kéne valami tápot csinálnom nekik mire jönnek....
