Töki a múlt héten valamelyik éjjel, néhány órával a békésen elfogyasztott vacsora után, ismételten megéhezett.  Ilyenkor az abdominális beslő kényszernek engedelmeskedve enni szokott, mert különben a nélkülözés estében totális insomniához vezethet. Most sem volt ezt másként, de ahelyett , hogy néhány falattal csillapította volna az éhségét, komoly konyhai műveletekbe kezdett, amelyek elengedhetetlenek a crocq monsieur aka. french toast elkészítése során. Elővette tehát a szendvics-sütőt és bedugta a konyhapult fölött erre a célra kialakított konnektorba és tulajdonképpen ugyanezzel a mozdulattal zárta is az áramkört a lakásban. A jelenség semmi esetre sem volt apokaliptikus, sőt  a hirtelen kerekedett sötétség, a zümmögő gépek azonnali leállása és a csendesnek egyáltalán nem mondható durranás után békésen füstölgő szendvics-sütő generált némi helyzetkomikumot. Töki egyébként nem pánikolós típus, de most mégis nekem kellett a kezembe vennem az irányítást , meg az adventi koszorú gyertyáját, hogy kisétáljak az előszoba falába rejtett kis beugróig, ahol a biztosítékok vannak. Behatolás után meglepetten konstatáltam, hogy mind a megfelelő pozícióban áll és a hiba nem ott, hanem a központi kapcsolónál lesz, ami abban az aprócska kis likban van, ahonnan Mme Natis híres Donaldson-kollekciója még a tavasszal eltűnt. Mondtam is Tökinek, hogy:

-Szerintem kint baszta le, de megnézem.

-Ok, de csak óvatosan!

-Veszélyesen nézni csak rád tudok, de a főkapcsolóra teljesen ártalmatlan vagyok - és már kapcsoltam is felső állásba a gombot a mérőórán, hogy újra nappali fény járhassa át a lakást, de ahogy épp visszaültem volna a gép elé, megint elsötétült minden, viszont ez alkalommal már az utcán is, sőt az egész blokkban. A legközelebbi látható fények a szomszédos faluból jöttek, nálunk viszont vaksötét volt.

-Te is úgy gondolod, hogy ez miattunk van ? Úgy értem, miattad?

-Szerinted hazavágtuk BSA északnyugati blokkjának áramellátását?

-Látok némi összefüggést. De várjuk meg amíg felbukkannak az electrabel, a kormány és a titkosszolgálat emberei. A Nato gépeket nem érzem indokoltnak, de semmi sem kizárt.

-Gondolod, hogy a számítógépes megfigyelő rendszeren érzékelték, hogy hirtelen 220 helyett egy laza 380 szaladt át a szendvics-sütőn és most újraindítja magát a rendszer?

-Mondjuk el tudom képzelni, hogy az éjszakai ügyeletet ellátó Jean-Pierre Del Court épp a felesége által csomagolt szendvicsét mártogatta a porból készült levesbe (így szokás), amikor pálcikaemberként feltűntél a monitoron, majd hirtelen végigégetted a vezetékeket a kerület ezen felében.

- Csak nem?

- Az a baj, hogy mindezt nem egy szombat kora este követtük el, amikor mindenki full gázon járatja a háztartási gépeket és égeti a villanyt. Így hajnali fél 3-kor kevésbé látványos, mert nagy valószínűséggel már csak mi vagyunk ébren.

-Viszont most, hogy végre visszajött az áram, csak ennék valamit, már az ijedtség miatt is. Bedugnád a pirítós sütőt? Én most kicsit tartok az ilyesmitől...