A cellatársam az utolsókat rúgja és ez a munkakedvén meglátszik. Mit neki, hiszen már csak 5 napig van itt. Én ma mindenesetre útjára indítottam egy búcsúkártyát, mellé tűztem egy borítékot és majd meglátjuk mennyi jön össze. Előzetesen körbejártam a témát és azt derítettem ki, hogy valamilyen ékszert szeretne.  Délután a  boríték tartalmát látva az már biztos volt, hogy nem az antwerpeni pelikaan straaton veszem meg neki a búcsúajit. Sőt imádkozhatok, hogy ne nekem kelljen majd gyöngyöt fűznöm. Azért az az 50 centes kicsit elgondolkodtatott. Akkor inkább ne tett volna bele semmit se. Hiába no, sok a flamand az osztályon. Én meg genya vagyok és prejudikálok...