Minden évben megmozgatja a " blogtársadalmat" a hvg által életre hívott kvázi verseny. Kit így, kit pedig úgy. Én személy szerint rühellek minden olyan megmérettetést amelyen a beérkezett pályaműveket  úgynevezett szakzsűri bírálja, teljesen szubjektív módon.  A humán tényező zavar az egészben a legjobban. Kell-e egyáltalán mérni, hogy egy blog jó-e? S ha igen, akkor mivel? Postok gyakorisága? Látogatottság? Linkeltség? (ez milyen betegen hangzik)   Á dehogy! Ezek számszerű adatok lennének. Mi más marad hát, ami indokolttá teszi egy szakemberekből verbuválódott zsűri életre hívását, mint a tartalom. És innentől kezdve szabad a vásár! Hogy neve legyen a gyereknek belőnek néhány kategóriát. Kategóriánként nominálnak x, normális körülmények között egy lapon nem említhető bogot és számos brainstormig sessiont követő filtering után döntenek egy laptop sorsáról, abban az illúzióban, hogy megtalálták az év felfedezettjét. Ja, és nekem ne mesélje senki, hogy esetenként 2-3 év bejegyzéseit olvassák el, akár többen is, csak azért, hogy igazságos, vagy ahhoz közelítő döntés szülessen. Tavaly és azelőtt sem tették. Miért pont idén szakítanának a hagyományokkal?! Milyen meglepő lenne, ha a mostani verseny végeztével felkérnék a jelöletlen, vagy vesztes blogok szerzőit, hogy hagyjanak fel írói tevékenységükkel. Akik pedig az idei szerencsések között lesznek mostantól örömmel indikálhatják szakmai cv-jük egyéb rovatában, hogy kétszeres GB győztesek.