Múlt csütörtökön elmentünk a közeli plázába. Vidék, úgyhogy brico van a földszintjén. Eredetileg csemperagasztóért indultunk, de a végén lett belőle elektromos narancsfacsaró és dvd is. Tökinek még otthon eszébe jutott, hogy elhozza a karácsonyra kapott CK óráját egy elemcserére, amit le is adtunk az órásnál. Azt mondta sok a kuncsaft, jöjjünk vissza egy fél óra múlva. Néhány apróságra volt csak szükségünk, így én beszaladtam a Delhaizebe, Töki pedig letelepedett egy idős házaspár mellé a bolt előtti padra. Már közel fél órája álltam sorban Jean-Noel kasszájánál és azon kezdtem gondolkodni, hogy visszapakolom a kosaram tartalmát (narancs, bio bazsalikom, mustár, wc papír, valamint Hovis barna kenyér amit soha többé nem veszek, mert 8 órával a csomagolás felnyitása után már penészedik) szóval készen álltam a rewind-ra, amikor J-N váratlanul megérintette a futószalag elején lévő bazsalikomot. Kezdek rutinos lenni, így inkább csak mosolyogtam. Nem engedhetem meg magamnak, hogy a barmok miatt az egekbe szökjön a vérnyomásom.

Visszamentünk hát Philippehez az óráshoz, aki legnagyobb meglepetésünkre még mindig két kezében tartotta az órát. Egész pontosan egyikben a szerkezetet, másikban a hátlapját, amit közel 50 perc alatt tízen x év tapasztalattal sem sikerült visszaraknia. Elnézést kért és elmondta, hogy nem akarta erőltetni, de nem tudja visszatenni. Kedves együgyűségét bizonyítandó azért még megkérdezte, hogy "elvisszük-e így is". Próbálkozását ügyesnek minősítettük és oltári röhögés közepette közöltük, hogy NEM. Egy darabban hoztuk, egyben is vinnénk, ha nem túl nagy kérés. Bazzeg! egy átkozott elemcseréről beszélünk, nem azt kértem, hogy cáfolja Einstein relativitás elméletét, majd 10 percben indokolja is válaszát.  Azt ígérte beküldi a központba, mert ott nagy tapasztalattal és megfelelő eszközökkel rendelkeznek. Egy hetet kért, de ha csütörtökön nem lesz egyben az óra, leverem rajtuk az árát.