Kicsit olyan hatást kelthet a sok, szomszédról szóló bejegyzés, mintha minimum egy békás kaliberű lakótelep 200 lakásos háztömbjében laknánk, de nem így van. A házban a lengyelek dominálnak, ugyanis két bérleményt ők birtokolnak. Az egyikben lakik "Misel Blancpataky", aki beköltözés után néhány nappal büszkén mesélt magyar eredetéről. Kedves fiú, minden alkalommal jól hátba veregti Tökit, amikor találkoznak. Amiért 3-nál több szót érdemel lengyel barátunk léte, annak nagyon egyszerű oka van. Lakásunkba 3 hete interneten érkezik a kábeltévé. Kaptunk hozzá sikkes kis modemet és a kapcsolatunk is azonnal wirelessé vált. Jean Jacque, a belgacom szakembere azonban installálásnál nem tette biztonságossá a connectiont, így a gép minden alkalommal elbizonytalanodik, hogy milyen kapcsolatot használjon, majd biztos ami biztos alapon egyiken sem megy fel. Manuális kattogtatás ide vagy oda, WiFi- mert így hívják, nem mozdul semerre. Nem tudom, hogy ecseteltem-e már, hogy milyen komoly számítógépes ismeretekkel rendelkezünk, így  most egyértelművé teszem, hogy semmilyennel. Nos mivel láttuk, hogy Blancpataky és John is wirelessel nyomul, azt gondoltuk többet tudnak a dologról. Jól gondoltuk.  A probléma hallatán Misel azonnal felajánlotta a segítségét. Megérkezett laptoppal, rálőtte magát a modemre, az ablakhoz állt és megmutatta, hogy adott pillanatban kb 6 ismeretlen és nem levédett kapcsolatot talál. Nem rossz. További 10 perc után helyreállt a kapcsolatunk. (szinonimákat kérnék a kapcsolatra) Mondhatni nem gyenge egy politológustól. A fáradtságáért cserébe felajánlottunk egy magyar vacsit. Majd valamikor megejtjük. Velős-pacal kizárva, mert vega.

Apropó szomszédok. Nirvánáék az egyhetes alkotói válság után új életre keltek. Minden a régi. Dobszóló, gitár, etc.