Nos. Ma hirtelen felindulásból berohantunk a C&A-be és vásárolni próbáltunk. Ismét hatalmas kudarcélmény volt, hogy a fogason remekül mutató darabok rajtam rémesen néztek ki. Egy nadrágnál sikerült megállapodnom. Egészen szép darab. Pénzt is váltottunk egy köbgyök gennyputtony csajnál. Hihetetlen paraszt volt és amikor búcsúzóul annyit mondtam " Bocs, hogy zavartunk", anyázni kezdett. Töki visszaköszönt neki majd a 2 centis plexi előtt minden udvariasságot nélkülöző mozdulattal határozottan a magasba emelte jobb kezének középső ujját. Hát ezt tojta a nyuszi. Viccet félretéve, ma mindenki külön ünnepelt. Töki Sadievel a szüleinél én pedig Köménnyel az enyémeknél. Anyám a maga komoly,általam nem kedvelt stílusában ismét image makerként elemezni kezdte a külsőm és testem állapotát. Nekem jelenleg a legnagyobb dilemmám az, hogy térdvédőben vagy anélkül utazzam. Ha felveszem akkor detektornál biztos kiszúrnak a merevítőim miatt. Csak egy módon igazolhatom, hogy a szivacs alatt valóban fémlapok vannak és nem kés, ha levetkőzöm. Ettől pedig szeretném megkímélni mind a ferihegyi mind pedig a charleroi biztonságiakat. Marad tehát a B verzió és remegő térdekkel botorkálok az éjszakában. Kalandos lesz a holnap ugyanis kb éjfél körül érek Brüsszelbe. Hétfő szabad, így belefér egy szívesség. Elviszek egy kis csomagot egy kedves szomszédunk rokonainak. Minden hasonlóan kezdődő történet drogelhárítással és bangkoki börtönnel végződik. Remélem megúszom és tényleg csak zserbó van a dobozban. Na hajrá EU, no para, arccal a falnak!