Balatoni bejegyzés még nem volt, de itt lenni ultimate fun és ezt mindenképp világgá kell kürtölnöm.  Nyuszi Tirpi és Májki ma hazament és ezzel a háromnapos bulit felváltotta a nászút. A csopaki strand este 7 után szabad. Töki egy közeli kandeláberre támaszkodva épp a tihanyi apátságra zoomol én pedig egy padon ülve próbálom szavakba önteni az érzést. Nem lehet. Itt lenni kell, ha napokra is, de élni kell. A platán tövében kevésbé ér az eső a megszállott blogger pedig egyébként sem tágít, max elmenekül a lángosos sátra alá,  ahonnan aztán nincs kiút, még akkor sem, ha elmossa az eső.  Szeretek itt...