pedig biztos egyre tobben lesznek, akiknek jelent valamit a dolog, mert pl eszter is ajanlotta a blogot, en is onnan talaltam ide, es itt is ragadtam. probalom felvenni a fonalat eppen. :)

én csak egy hete akadtam rá a blogodra, de máris kikerült a kedvencek közé itt a tűzrókán. :) sőt, idézeteket is írtam ki! szeretem olvasni és biztos fogom is, mert nekem (is) jelent valamit. csak abba ne hagyd! :)

psz: eszter vallomása nagyon meglepett, de persze borzasztóan jólesik. Fogalmam sem volt róla, hogy kölcsönös az érzés. A fonalat pedig nem lesz ám olyan nehéz felvenni, hisz gyakran ismétlem önmagam. :) tein: azért az roppant mód érdekelne, hogy mi az , ami tőlem idézhető?:)

Szombat de. kezdtem, most értem a végére. Gyakorlatilag minden betűt elolvastam. (jelzem, szakdolgozat írás helyett) De biztos, hogy megérte.

Miből szakdolgozol hogy sikerült kiütnöm a témát? Most már felelősség is van rajtam, ha ez itt visszatartott a komoly munkától.:)

hát, amit én kiírtam épp, az ez: "az élet valójában szép, de nem ez az újdonság, hanem hogy újra közöm van hozzá". nagyon megfogott, főleg, hogy most különösen is tudom alkalmazni a saját életemre. :) de jót nevettem a novoszibirszk külsőn is, bár ez nem annyira idézhető, csak szimplán vicces. amúgy biztos vagyok benne, hogy lesz még olyan, amit majd kiírok kis papírra. :)

kb. ugyanabban a cipőben járunk, úgyhogy arról győzködni nem foglak, hogy ne ne hagyd abba. inkább csak kérlek, ne harakirizz. az olyan végleges. ha nem is lesz itt semmi új, mégis be lehet kukkantani, kicsit nálad lenni, kicsit nézegetni a háttérképet, kicsit otthon lenni[by the way: megyünk haza májusban! csuhéjj]. meg lehet egy kicsit abban is lehet bízni, hogy visszajössz valami könnyűvel.

chillout: a könnyű időszak még várat magára, így itt még nem tudom bevégezni:) Nagyon klassz, hogy jöttök és persze várunk titeket bxl külsőn. Töki is megy haza áprilisban, úgyhogy ha epres szívecskékre vágytok, örömmel elviszi. De ezt majd emilben.

Éppen az a jó benne, hogy ösztönös és nem cizellált, szívből jön és nem nyögve-nyelős. Maradunk továbbra is barátok/olvasók.

Lehet, hogy három üzibe fér el amit mondok, így hát próbálkozom rendületlenül. Azt sem tudom bejutok-e a kommentelők közé, vagy sem, még sose próbáltam. Elmondanám GabóZsabó, miként találtam blogodra. So: valamikor a múlt héten, március idusa előtt hazafelé (kis kerülővel) tartottam a Só utcában (V. ker.) és egy kapualjban kivirított felém egy újság, azt üvöltve, légyszíves végy magadhoz, szükséged van rám. "itthon" ez volt a címe, s a bal szemét színes kacskaringós nyalókával takaró címlaplány mosolygott. Alcím: "Gasztotúra: a konyhában mindent szabad?..... A tavasz 17 pillanata". Egy amolyan adj kenyeret, és cirkuszt a népnek fajta kerületi kiadvány, egy csomó konyhával, főzéssel és ezzel kapcsolatos bloggolással összefüggő cikkel. (Meg persze a politika így választás előtt, persze átlapozva.) Nagyon megörültem, gyönyörű kalácsrecept és "fűszereslélek" blogcíme, egy sor másikkal együtt. Így barangolva, rájöttem ezek a bloggolók egy csomó általuk látogatott blogot megadnak és láss csodát ide kerültem. Éjjeli bagoly lévén (merthogy én is tanulok vén fejjel) néha-néha idetévedtem. Aztán volt egy pár szívemhez szóló sor a hifistáról (az én férjem is az, vannak itthon a nappaliba szép nagy "teheneink" én így hívom őket, kb. 1,20 m magasságban szorítanak ki a viráglocsoláshoz való eljutásból....., sírtam amikor úgy 10-12 éve megvette, egy Házimozi és hifi show által, tehát pirospont oda neked), a kutyaimádatról, (sajnos nekem nincs, nem is igen lesz), és bár én itthon maradtam, sok barátom, rokonom, régi osztálytársam él külföldön, van olyan is aki muszályból ment. Aztán jött a fogyókúra, meg a betegséged története, és megtaláltam hogy kezdhetném el elölről elolvasni az egészet. Szóval ha elfogadsz egy "elmúlt már 45 éves"-től egy jó tanácsot, akkor azt kívánom, abba ne hagyd, sőt abba ne merd hagyni. Mert ha meglesz az eredmény, amire már évek óta vársz (szurkolok) lesz elég időd, és egy boldog véggel szerkeszthetsz egy olyan könyvet, amit én, meg hidd el sokan mások szívesen olvasnának, mert ez már egy regény, sőt a "Jó regény". Miért? Mert annak ellenére, hogy macerás (bár lehet, hogy csak nekem) a hónapok között ugrálni, ezt mind ellensúlyozza az, hogy karcos a humorod, jó meglátásaid vannak, igen szépen játszol a szavakkal, még nekem, aki semmilyen idegen nyelven nem beszél sem zavaró, ha néha beesik egy-egy francia, vagy angol mondat, és igen ez a TE GYEREKED! Így nagybetűkkel, el ne dobd, meg ne hátrálj, a "szappanos" úrral vagy hölggyel, meg ne foglalkozz! Szerintem nem érdemel olyan hosszú választ, hogy akár egy mondatot, vagy gondolatot pazarolj rá! Elég egy szót írni azt, hogy köszönöm! Ha hosszabban válaszolsz én úgy látom generálja a hosszabb válaszadásra, ez neki az élvezet! Mert a világ ilyen, sajnos! Végül engedd meg, hogy minden jót kívánjak és kerüljön el mindenfajta ízületi gyulladás, hogy minél tovább pötyöghess nekünk, és kedvet adj ahhoz, hogy kerítsünk magunknak egy szekérnyi bátorságot egy ilyen saját blog elindításához. Nem ragozom tovább, elsuhanok tanulni, vár a jogszociológia, meg a többi színes nyalóka. Üdvözlettel Budapestről Marcsi, vagy Bunny, vagy Maaaarjan, ahogy tetszik! És bocsika a hosszú sorokért sajnos tíz ujjal teperő grafomániákus vagyok, vagyis ha belekezdek alig bírom abbahagyni.

Jé bejutottam! Heuréka! És hurrá! És most már tényleg suhanok el innen a netről mert meggyanúsít a családom, hogy már megint kábítózom!!!

Így végigolvasva, csak kettő nagyon súlyos helyesírási hibát találtam, a muszájból ly-jel, a szivesent í-vel, írtam. Így jár akinek gyorsabban járnak a gondolatai, mint ahogy azt az ujjai követni tudják. Puszi!

Nem is tudom, mit mondhatnék, de egy bátortalan "köszönöm" elrebegése nem volna méltó válasz egy ilyen tartalmas és kedves kommentre. Isten hozott! Örülök, hogy eljutottál ide, annak meg kiváltképp, hogy találtál kedvedre való bejegyzést. Hifistánék, ha találkoznak! :) Amint kiderült, a "bejutás" roppant egyszerű, néhányan pont ezért veszik a bátorságot, hogy itt éljék ki magukat. És bár tudom, hogy a világ ilyen, megváltoztatni nem tudom és nem is akarom. De vannak elveim a moderálást illetően és azokat feladni nem szeretném, még akkor sem, ha időnként szélmalom harcot kell vívnom az ostoba és rosszindulatú emberekkel. Csak akkor teszem ezt, ha kedvem tarja és éppen van mit levezetnem:) De persze elgondolkodom a tanácsodon.

uff

Szia! Sajnos ide nem tudok jól linket másolni, remélem ha bevánszorog oda fel a kommentekhez, akkor bekékül és aláhúzódik, mindenesetre, nagyon szép a zene alatta, a szövegből egy ideig úgy gondoltam, hogy már megint valaki varázsolni akar, vagy valamire az éteren keresztül rákényeríteni, kétszer is megnéztem, mert nem esett le a tantusz, és mert annyira klappol ez az egész ahhoz az érzéshez, amit az a másik komment kelt bennünk, de végén az utolsó képnél, másodszor már felszabadultan tudtam röhögni én is! Puszi! Remélem működni fog! http://www.youtube.com/watch?v=tyXTFPVIAec